Település története

Csanádpalota Csongrád megye délkeleti részén, Makótól 20 km-re, a román határ mellett fekszik, a Maros törmelékkúpján kialakult lösztáblán. Földje kitűnő, humuszban gazdag mezőségi talaj.

A közel 600 éves település története 1421-ig nyúlik vissza, akkor Palota néven említik és a nagylaki uradalomhoz tartozott. Nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Első ismert birtokosa a nagylaki Jánki család volt. Zsigmond király 1427. május 29-én e család kihalása után a falut Nagymihályi Albert dalmát és horvát bánnak adományozta. Nemsokára Mátyás király közbelépésére a Hunyadi család birtokába került. A település a török uralom alatt többször elpusztult. Szlovákok, majd később magyarok népesítették be. Ennek alapján előbb Tó, majd Mezőpalota nevet viselt.

Csanádpalota 1924-ig, illetve 1945-50 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád-Arad-Torontál vármegyéhez, felváltva a battonyai, valamint a makói és nagylaki járáshoz tartozott. Palota szabályos típusba tartozó, délalföldi településforma. A belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. A határrendezés 1850. december 1-jén kezdődött, ekkor a terület 18.33 1 hold volt. Kövegy és Királyhegyes a XIX. század végén önálló község lett, s ezzel csökkent Palota területe.

A község területének alakulása a történelmi változásokkal összefügg. Csanádpalota területe 1920-ban még 16.272 katasztrális hold volt, 1990-ben pedig 7.776 hektár.

A területcsökkenés okai: A Trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, viszont a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét Csanádpalota kapta. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. 1921-1938 között vámőr-, majd határőr-, 1938-1944 és 1946-1949 között határvadászőrs települt, 1950-1975 között határőrs működött.

A vasúti forgalomba 1884-ben kapcsolódott be, ártézi kút 1893-tól van a faluban, 1956-ban 21 volt. A villanyt 1936-ban vezették be, a hidroglóbuszt 1962-ben állították fel. 1768-ban a kincstár templomot építtet a községben. Az első községházát 1790-ben építették, amit 1847-ben lebontották, csak 1857-ben tudtak újat építeni. 1897-ben a régi községházát teljesen átadták az iskolának. A mai polgármesteri hivatal a millennium emlékére Vertán Adorján tervei alapján, Krim József nagylaki építőmester kivitelezésében 1897. május 1-jére készült el.

Oktatás: a népoktatás 1872-ig római katolikus felekezeti, 1872-1902 között községi volt, attól kezdve állami. Gazdasági iskola 1932-ben létesült. 1963-67 között általános iskola és gimnázium, valamint diákotthon működött itt. Az I. számú óvoda 1893-ban épült fel a templom mögötti telken, a II. számú pedig 1906-ban készült el.

Egészségügyi ellátás: 1891-ben indult, egy orvos alkalmazásával. Régebbi alapítású a gyógyszertár, 1880-ban nyitották. Állatorvosi ellátás 1892-től van a községben.

Fontosabb egyesületei 1945 előtt: olvasókör (1882.), gazdakör, iparoskör (1893.), önkéntes tűzoltó egyesület (1894.), vadásztársaság (1900.) atlétikai klub (1913), munkáskör (1922), méhészegyesület és a rokkantak egyesülete. Mozi 1926-tól, az új művelődési házban 1973-tól üzemel (Jelenleg nem üzemel).

Napjainkban szintén több civil szervezet működik, jelentősebb a Polgárőrség, van Horgász, Lovas Egyesület, valamint a település hírnevét öregbítő Futball Club