Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány


Kuratórium elnök: Ádók Péter
Szervezet székhelye: 6913 Csanádpalota, Szent István utca 40.
Adószám: 18451676-1-06

Számlaszáma: 57400293-10000018 MBH Bank Nyrt.

Az alapítvány célja: Az első magyar nyelvű színház igazgatója Kelemen László csanádpalotai sírhelyének rendezése és rendezetten tartása; a Csanádpalotán lakó emberek kulturális tevékenységének támogatása.


 

Csanádpalota visszavár

Szegediként ünnep a számomra Csanádpalotára menni, ahol neves névrokonom, Kelemen László emlékére alapozva mindig kiváló színházi előadásokat látok. (Azt is megemlíthetem, hogy különféle témában és helyeken tartott vetítéses előadásaim során ugyanitt szoktam a legnagyobb érdeklődést tapasztalni.) Baráti körömben is elismerést kapok Csanádpalota és színháztörténeti emlékeinek bemutatásával, mivel sajnos Szegeden ezekről keveset tudnak. Azt is meg kell mondanom, hogy konzervatív nézeteimnek itt mindig megfelelő darabokat látok és a telt házas előadások is hangulatjavítók. Nem megyek bele összehasonlításokba.

1956 drámai és felemelő napjait most a színészek szempontjából idézte fel és örökítette meg Nagyváradi Erzsébet és Rubold Ödön saját összeállítású „Színpad és kínpad 1956-1958” című pódiumműsora.  A színházi  jelleget nem csökkentette, hogy „felolvasószínház”-ként adták elő. Ez például a hírhedett „jelentések” és periratok felolvasásánál még növelte is a hitelességet. A vetített képek-szövegek is illeszkedtek az elhangzottakhoz.

Amire emlékeztem, meg amiket hallottam-olvastam az évtizedek során a hősi és tragikus 13 napról (és a korábbi szegedi eseményekről), valamint a későbbi megtorlásokról, ahhoz jól illeszkedett a színháziak nézőpontjából összeállított darab. Számomra hátborzongtató hatású volt a recsegő rádió, amelyet évtizedeken át félve-bújva hallgattunk, a legjobban éppen akkortájt. Összességében annyit volt a tapasztalatom, hogy a színházi emberek – ugyanúgy, mint más foglalkozásúak, más társadalmi csoportok – kivették a részüket a lelkesedésben és a lelkesítésben, meg sajnos a kivégzés, a börtön, az eltiltás, a mellőzés, a kivándorlás, a depresszió terén is a nemzet sorsából.

Új elem volt számomra a kommunista Yves Montand akkori kiállása a forradalmunk mellett Hruscsov társaságában. Az 1957-es magyarországi felléptetésével akkor nekünk mást mutattak. A nagy francia színész egyébként évtizedekkel később teljesen átfordult. Hiányoltam a darabban annak megemlítését, hogy az 1963-as amnesztia után is többen börtönben maradtak, meg hogy újabb koholt perek időszaka következett. De vissza a darabhoz: újszerű és életszerű hatást keltett például Sinkovics Imre naplójának a felolvasása.

Szép közösségi esemény volt a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány fáradhatatlan titkárának, Ádók Istvánnak 25 év utáni leköszönése és a családban maradó utódlás biztosítása. Jó nézni ezt a szép csapatmunkát, amelyet Ablonczy László, a Nemzeti Színház nyugdíjas igazgatója többek között a gyakori jelenlétével, és Sinkovics Imre, onnan föntről is támogat!

Hasonló, újabb 25 évet kívánok a társaságnak! És bízom benne, hogy Csanádpalota továbbra is visszavár!

 

Kelemen Gábor

nyugdíjas informatikus

SZEGED

(2017.03.27.)



 

Kelemen László Emlékpark Csanádpalota